Bizony néha nekünk is szükségünk van pihire, mert ha hiszitek, ha nem, fárasztó ám az ilyen hosszantartó utazás; egész pontosan az azzal járó mindennapos logisztikai és szervezés. Természetesen nem panaszkodom, csak érzékeltetni szeretném, hogy nem könnyű átlagosan háromnaponként várost váltani s hozzászokni az új környezethez. Főként így 8 hónappal a hátunk megett jól esik a semmittevés a Csendes-óceán partján :)
Pichilemu kis nyaralóvárosa pedig tökéletesen megfelel eme célra, de az előző éjszaka tapasztalt földmozgás után tartunk a tsunamitól, így a biztonság kedvéért a magaslaton rendezkedünk be egy család kiadó kis vendégszobájában. A feketehomokos strandokon - mégha hűvös is az óceán vize - jólesik megmártózni s még szörfözni is akad lehetőségünk!
A hely főként a szegényebb családok kedvelt nyaralóhelye, mely ennek köszönhetően belátást enged az ő életükbe s szokásaikba. Az eredmény, bevallom, elkeserítő... Egész elhízott, túlsúlyos családokat látni mindenfelé az olcsó gyorsételeknek köszönhetően, amivel tömik magukat a nap bármely órájában, jó kis cukros szódákkal öblítve az étkezést...
Szerencsére a helyi halászhajók a parton árulnak friss tengeri árút, így lehetőségünk adódik Yvan-nal egy remek rákebédet összerittyenteni :-) Amihez természetesen friss fehérbor dukál...hmmm! És nem került többe, mint a zsíros szendvicsek! Hiába, élni tudni kell! ;-)
No, most megyek az utolsó csodás naplementében gyönyörködni, holnap ugyanis vége a lusta vakációs napoknak, ismét felkerekedünk újabb felfedeznivalók felkutatására.
Addig is ölelés és egy nagy szippantásnyi sós, tengeri levegő mindannyiótoknak!
Pichilemu fotói
haho... ismét elvarázsolódtam, annyira klassz minden. azok a kaktuszok...huuuu....s a táj, meg a végtelen óceán. remélem sok kavicsot+ homokot gyűjtögettetek!ölelés-csók nektek! cucu :)
RépondreSupprimerMár nálunk is próbálkozik a tavasz, igaz nagyon nehéz helyzete van. Jó nézni a csodálatos tengerparti képeket, még a tavaszi fáradtságom is elmúlik pár pillanatra! Zsuzsa
RépondreSupprimer