Borkóstoló

Yvan szüleinek hazamenetele után kissé elveszettnek érezzük magunkat a chile-i fővárosban, nem gondoltunk ugyanis eme két hét alatt a folytatásra, hogy merre is induljunk tovább. Így "búfelejteni" s ihletet meríteni Chile egyik leghíresebb borvidéke, a Colchagua-völgy felé vesszük az  irányt.

És micsoda kellemes meglepetés: van vonatközlekedés az uticélunk irányába! Ennek nagyon megörölünk mivel igen ritkán van lehetőségünk a buszon kívül egyéb közlekedési eszközön utazni Dél-Amerikában... De még mielőtt vonatra szállnánk, egy jó pohár sör elköltése mellett megismerkedünk Gabriellával, a magyar leányzóval, aki chile-i férjével, Rodrigo-val három éve él Santiago-ban; s kinek unaokatestvérével, Katával együtt töltöttük gimnáziumi éveinket. A találkozásnak nagyon örülünk, mivel már nagyon kíváncsiak voltunk rá, rájuk a több hónapon keresztül tartó levelezés után. Nagyon kedvesen meg is invitál minket hozzájuk, mellyel később örömmel élünk is; de erre még visszatérek. Mindent a maga idejében ;-)

A jóleső vonatozás után kis mikrobuszba szálunk, hogy egy röpke óra múlva végül megérkezzünk uticélunkra, Santa Cruz városába. Szállást nem könnyen találunk, látván, hogy a hely a tehetősebb, nyugdíjas turisták mekkája... Ám a helyi csendőrkapitány előzékenyen, s erőteljes karmozdulatok közepette ad nekünk útbaigazítást :)

Az éjszaka közepén kisebb földrengés rázza meg ágyunk, de a helyiek az eseményről tudomást sem véve mosolyognak meg minket, mikor erről a reggeli közben beszámolunk. Számukra ez mindennapos esemény :) Ehhez kapcsolódva ajánlanék egy linket a témában érdekeltek számára, ahol az összes chile-i földmozgást rögzítik:  http://www.sismologia.cl/ . Igazán érdekes oldal!

Másnap meglátogatunk egy francia tulajdonban lévő pincészetet, ahol kedvesen fogadnak s több bort is megkóstoltatnak velünk :) A Colchagua-völgy nyugodt s szépséges vidéke az országnak, ahol végeláthatatlan gyümölcsösök váltják egymást a hosszan elnyúló szőlőtőkék rendezett soraival. A Nap erősen süt, valószínű ez is az oka, hogy a helyi bor alkoholfoka sokkal jelentősebb, mint a francia boroké. Jólesik a szőlőföldön bolyongani s elveszni a fürtöktől roskadozó tőkék közt. A szüret már nem várat sokáig magára: március 15-én kezdődik! S a pincében is erre készül mindenki; a hordók falán csorog a víz, már tisztán várják a friss mustot :) Kicsit olyan vihar előtti csend ez...

De mi ezt már nem várjuk meg; továbbállunk következő uticélunk, az óceán felé!
Jó szelet mindannyiótoknak, csók és folyt. köv.!

Santa Cruz fotói