Sivatagi séta

Mint már annyiszor, ismét nagy a kontraszt az idilli, fehérhomokos óceánöböl s következő uticélunk; Chañaral ipari kikötővárosa közt. De épp ez az izgalmas az utazásban: sosem tudjuk mi vár ránk!


Nem is a furcsa nevű, főként rézbányászatból élő s szennyezett strandjaitól éktelenkedő város miatt jöttünk; ám a tőle 25 km-re északra fekvő "Pan de Azucar" természetvédelmi területet bejárni.

Ám már épp letettünk erről a tervünkről az égbeszökő taxiárakról értesülvén, mikor hostelünkbe nyugdíjas francia házaspár, Dany és Guy érkezik. Innentől kezdve aztán nem is kérdés, hogy  igent bólintunk a sofőrnek (immár a költségeket 4 felé osztván), aki máskülönben a park helyi megbízott referense :)

Másnap reggel az odaúton aztán elmeséli, hogy ezen a kettőn kívül van még neki legalább 5 foglalkozása, kezdve a könyvelőtől a bijou-kereskedőn át a süteményes boltig... és, hogy ő így egyfolytában dolgozik. Ennek ellenére elképesztő figura, akiből sugárzik az életöröm.

A délutáni rendez-vous lefixálása után kitesz minket a park bejáratánál s visszatér "business"-szelni :) A táj sivatagi, de szerencsénkre az idő felhős, így nem tűzi fejünket a nap. Jó 2 órás gyaloglás után érünk fel a kilátóba, ahonnan hosszasan gyönyörködünk az óceáni tájban. Lenyűgöző!

A visszaúton jobban szemügyre vesszük a kiszáradt (!) kaktuszokat; bizony olyannyira száraz itt a klíma, hogy még  ezek a szívós növények sem bírják. Elképesztő! De elvégre is az Atacama-sivatagban vagyunk; a világ legszárazabb sivatagjában!

A park bejáratában elnyúló kis kikötőbe visszaérkezésünkkor, pár; pelikánok és sirályok hada által kísért halászhajó fut be . A szemünk láttára kiteregetett, több tucatnyi friss hal büszkeséggel tölti el a halászok tekintetét. Olyan halak, melyeket még sosem láttunk! Az egyiket például "kutya-halnak" nevezik. Az biztos, hogy az állkapcsa akár egy ebé! Brrrr..!!

Taxink a megbeszélt időben előáll s visszatérünk hostelünkbe, ahol vacsoránkat megosztjuk francia barátainkkal. Ők innen másnap dél felé indulnak, mi viszont továbbra is az iránytűt követve egyenesen északra. Jó utat az angers-ieknek és köszönjük a konyharuhánkba csempészett kis üveg gesztenyelikőrt ;) ! Salud!
Pan de Azucar fotói