Bahiaaaa!

Az Elqui-folyó völgyét elhagyva ismételten az óceánpart felé vesszük az irányt; kihasználva maximálisan a jó időt. Ám a Bahia Inglesa kis üdülőfalujába vezető úton történik egy s más a monoton buszozáson kívül :)



Sivatagi és tengerparti táj váltogatja egymást az 5 órás buszút alatt, mire megérkezünk Copiapo egykori bányászvárosába. Itt ebédszünetet tartunk, majd ismét buszra szállunk az óceán irányába. Épp elkezdjük levesünket kanalazni, mikor az amúgy is félhomályba burkolózó kis étkezde ajtaját egyenruhás alakok torlaszolják el. A vállak felett beszűrődő kevés fény egész szürrealisztikus hatást kelt, hirtelen nem is tudjuk hová csöppentünk... Aztán a lámpákat felkapcsolják s hamar világossá válik: rutinellenőrzés történik, mely alól mi sem képezünk kivételt. Útlevél, vízumpapírok: ufff, minden rendben :) Viszont egy suhanc bilincsekkel a kezén távozik, s ekkor hamar megértjük miért is a félhomály ezekben a füstös kis étkezdékben... Egy szó, mint száz: egész elképesztő az élet ilyen valós szituációiba belecsöppenni!

Másfél órás bolyongás után találunk végre elérhető árú szállást Bahia Inglesa felkapott, fehérhomokos öblében; pedig a nyári szezonnak már vége s alig lézeng valaki az utcán... Ajhm de jól is esik a zsákokat ledobni s árnyékra találni a helyi kemping kis nyaralóházikójában! Nincs benne víz, de van saját tűzhelyünk s hűtőnk, ami csak a miénk, csakis a miénk!! Az ilyen kis komfortot bizony nagyra értékeli az ember 8 hónapnyi csatangolás után :)

A napok csendesen telnek: standolás, napfürdő, főzőcske, séta a hosszú parton...etc. Vakáció a köbön :) A hétvégén kissé felpezsdül az élet, chile-iek jönnek kikapcsolódni pár napra s kagylófesztivál is van kilátásban. Az öbölben egész kagylótelepeket nevelnek a vizen lebegő bólyákhoz erősítve. S ami a belőlük készült finomságokat illeti: hmmmm-hmmmm!!!

Ma van a víz világnapja, ami még aktuálisabbá válik itt a sivatag peremén. Ennek ellenére elkeseredve tapasztaljuk, hogy a közös mosdókban a víz csöpög s a wc-ék folynak egész álló nap... S itt jó ha egyszer esik egy évben!!! Mit is mondjak erre..?!

Yvan kis keresztfia, Marius egészségére koccintunk ma este: egy éves születésnapja van! Isten éltessen kicsi fiú! Kívánjuk, hogy életed legyen éppolyan színes és élményekkel teli, mint a mi dél-amerikai utazásunk :) !

Mi ezennel magunk mögött hagyjuk az óceánt s folytatjuk az utat észak felé. Folyt. köv. Ölelés mindannyiótoknak!

Bahia Inglesa fotói