Valle de la Luna (a Hold völgye), Quebrada del Diablo (az ördög torka), Geysers d'El Tatio ("a síró férfi" gejzírmezeje)...akár egy mesében. Hová is csöppentünk?!
2440 m magasan, a 3200 lelket számláló San Pedro de Atacama lenyűgöző szépségű városkájában vagyunk; immár igen közel mind a bolíviai, mind az argentin határhoz.
Ide már megérkezni is kész élvezet ami a hihetetlen tájképet illeti. Az ember orra a busz üvegére tapad a hirtelen szeme elé táruló, hófödte hegyláncot vizslatván. A Chile déli részén bejárt Torres del Paine Nemzeti Park óta nem volt részünk ilyen csodás tájképben gyönyörködni. Hiába, az Andok sokszínűsége és grandiózus mivolta felülmúlhatatlan!
A helynek csupán egy "kis" hátulütője akad: rengeteg a turistaaaa! Nyugodtan kijelenthetem, hogy a 9 hónapnyi utazásunk során sosem botlottunk a turizmus ilyen mértékű jelenlétébe... A hotelktől, utazási irodáktól és szuvenír-üzletektől zsúfolt utcákon szinte csak fehér embert látni... Elég furcsa érzés; ugyanakkor érthető, hogy ez a kis ékszerdoboz ezrek és ezrek tekintetét vonzza.
Hogy megpróbáljuk kicsit eredetibb módon felfedezni a környéket, biciklit bérlünk. És milyen jól is esik a "Quebrada de Catarpe" folyóerein keresztülnyargalni és nyakig sárosnak lenni! Mégha a biciklik nem is szuperek, és 40 percet vesztegetünk el a beszorult lánc kiszabadításával, csodás napot töltünk ebben a festői szépségű környezetben.
Másnap délután hasonló módon kerekezzük be a 15 km-re található "Valle de la Luna" lélegzetelállító völgyét. S mégha nehezen is vesszük a levegőt, a naplementében ezer színben pompázó sziklák látványa minden erőfeszítést megér. Egyszerűen meseszép! S ráadásul a hazaúton csak mi ketten tekerünk e csodás miliő közepette a holdfényben... Felejthetetlen élmény!
Sajgó popónkat aztán a világ legmagasabban, 4300 m-en fekvő gejzírmezején kívánjuk megáztatni. A 95 km-re fekvő s 80 gejzír által nyújtott előadáshoz bizony igen korán kell kelni; ez a fenomén ugyanis csakis kora reggel, a napkeltével érkezik. Körös-körül fröcsögő, fújtató, bugyogó gejzíreket látni s hallani. A nagyobbak körül kész dombocskányi ásványi kirakódás figyelhető meg. A hófehér, fortyogó fennsík közepette elköltött reggeli után irány a természetes fürdő, ami valljuk meg nem is oly' meleg a 38°C-ával... De a kinti -5°C-hoz képest nagyon is jólesik :-) ! Brrrr...!!
Másnap visszaereszkedünk nyugat felé megemészteni ezt a rengeteg csodás képet és élményt. Folyt. köv.! Csók!
San Pedro de Atacama fotói
Aucun commentaire:
Enregistrer un commentaire