Adios, Chile!

Elhagyjuk Chile-t, az országot, ahol 2012 eleje óta kalandozunk. Az út mely Arica-t La Paz-zal köti össze az egyik leglenyűgözőbb, ami a tájképet illeti. Ám nem vagyok benne biztos, hogy a napi 600-700 kamion szintén ugyanezen ok miatt választja eme útvonalat... A kevés járható autóút közül, itt bonyolódik a teherforgalom jelentős része Bolívia felé.

Az Andok markában

Ismét megfogott s nem ereszt a lenyűgöző szépségű hegyláncóriás; de már nem bánom. Újra és újra behódolunk párját nem fogható szépségének. A napfelkeltével hagyjuk el Arica városát, hogy ismételten felkapaszkodjunk az Andok hegylánca közé. A táj gyorsan változik, jólesik a szemnek a sivatagot felváltó, zöldellő hegyoldalak látványa.

Hasta la vista Bolivia

L'inspiration se tarit. Non c'est plutôt le temps qui s'écoule. Comme les jours qui nous restent à voyager, ils file entre nos doigts.

"El Morro" vigyázó szeme

És igen, megkezdjük utazásunk utolsó hónapját... Az út mely Iquique-ből Aricába visz ismételten lenyűgöző; a táj továbbra is sivatagi, ám buszunk óriásdűnék gerincén halad, belátást engedve a mélyben fekvő, zöldellő folyóvölgyekre.

La Paz II

Du lundi 16 au samedi 21 avril - La Paz

La Paz nous accueille une seconde fois. Nous n'allons pas relater en détail ces six jours.

Putre

Jeudi 12 avril - Putre ça caille

Le jour se lève à peine et nous quittons Arica. La route qui nous mène vers Putre est magnifique.

Európai ecsetvonás

És nicsak, itt vagyunk újra a Csendes-óceán partján! S nem is akárhol; Iquique, az ország első üdülővárosa igen kellemes meglepetéseket tartogat számunkra... ;-)

Rézkeresőben

Meseországból aztán egy óriásbánya sokkolóan reális környezetébe csöppenünk. Calama 150 000-es városa ennek a "Chuquicamata" névre keresztelt rézbányának köszönheti létét és fennmaradását.

Kétkeréken meseországban

Valle de la Luna (a Hold völgye), Quebrada del Diablo (az ördög torka), Geysers d'El Tatio ("a síró férfi" gejzírmezeje)...akár egy mesében. Hová is csöppentünk?!

Arica

Dimanche 8 avril - Plus que 10%

Nous entamons notre dernier mois de voyage ...

Iquique

Jeudi 5 avril - Retrouvailles

Surfeurs aux pieds nus, simples baigneurs et hommes d'affaires se croisent dans la première station balnéaire du pays.

Calama

Mercredi 4 avril - 5 sur 3 sur 1

Aujourd'hui, excepté notre réveil, tout se fait dans la précipitation. Les sacs sur le dos nous nous rendons au terminal de bus.

San Pedro de Atacama

Vendredi 30 mars - Wouaw

Nous empruntons le chemin inverse de l'eau potable. De la côte aride vers les Andes. A San Pedro de Atacama, près des montagnes et des frontières argentines et boliviennes.

Sivatagi séta

Mint már annyiszor, ismét nagy a kontraszt az idilli, fehérhomokos óceánöböl s következő uticélunk; Chañaral ipari kikötővárosa közt. De épp ez az izgalmas az utazásban: sosem tudjuk mi vár ránk!

Antofagasta

Mardi 27 mars - Antofagasta

Du bus, du désert, du bus, du désert ... puis un virage vers l'est et une longue descente au fond d'une vallée pour découvrir au dernier moment Antofagasta.

Bahiaaaa!

Az Elqui-folyó völgyét elhagyva ismételten az óceánpart felé vesszük az irányt; kihasználva maximálisan a jó időt. Ám a Bahia Inglesa kis üdülőfalujába vezető úton történik egy s más a monoton buszozáson kívül :)

Chañaral - Pan de Azucar

Dimanche 25 mars - Résidu de Norte Chico et résidus tout court

Quand nous avions pris l'avion sur les lignes intérieures chiliennes, nous étions tombé sur un article du magazine de la compagnie qui vantait les plages désertiques et magnifiques situées près du parc national Pan de Azucar.