Kilencedik es tizedik het

A tengerpartot magunk mogott hagyvan -mely megjegyzem hagyott nemi keseru izt a szankban irdatlan szennyezettsege miatt- Arequipa, Peru masodik legnagyobb varosa fele vesszuk az iranyt a maga 870 000 lakosaval.

A 2300 meterrel a tenger szintje felett fekvo nagyvaros ket, meg ma is aktiv vulkan, jelesul a Misti (5822m) es a Chachani (6075m) labanal terul el. A “feher varos” nevet a feher szinu vulkani tufakobol epult hazainak koszonhetoen kapta.

Az utunk Arequipa-ba egy jo darabon koveti az oceanpartot, mely erdekes duetett alkot az atellenben sargallo sivatagi tajjal. Nehany elszort halaszfalun s szardinia-; ill. olivaolaj-uzemen  kivul eletnek nyoma sincs. Buszunk gyorsan szeli a kilometereket.

Kicsit bovebben kifejtve az orszag kornyezetvedelmi problemait (s nem mas a helyzet Equadorban sem…) europai szemnek megdobbento a szemet mennyisege az utak menten, a varosok kulteruletein, a folyokban, de meg a legfestoibb nemzeti parkban is… Az emberekbe itt egyszeruen nincs belenevelve, hogy a szemet art a kornyezetnek s igy azt nem eldobalni, hanem osszegyujteni kell. Ez igen szomoru teny,s szokszor leront a latnivalo szinvonalabol.

Arequipa-ba megerkezven racsodalkozunk a hihetlen mennyisegu turistat latvan, no igen, ratertunk a legtobb utazo altal kedvelt turautvonalra (jelesul: Lima-Nazca-Arequipa-Titicaca-to-Cuzco s Macchu Pichu). Ennek koszonhetoen a varos hangulata meglepoen europai, tucatnyi szinvonalas etteremmel s barral. Fotere lenyugozo, melynek meg ennel is festoibb hatteret kolcsonoznek a hofodte csucsok. Egyszoval hamar jol erezzuk itt magunkat :) .

Masnap tobb mint ket oras seta utan az 1580-ben alapitott Santa Catalina kolostorban, egy masik varosba csoppenven erezzuk magunkat. Nem csoda, hisz a noverek 20 000 m² eletterrel rendelkeztek! Ide egyebkent csak a tehetos csalad lanyai nyertek eselyt a bejutasra, ahol aztan minden nover kulon szoba-konyhaval rendelkezett. Az epiteszetileg lenyugozo, szines kolostornak teljes elso emeletet romba dontotte egy eros foldrenges, de noverek meg mind a mai napig elnek itt, egy elzart reszlegben.

Erdekes latnivalo meg “Juanita” 1995-ben felfedezett 500 eves mumiaja, melyet a helyi muzeum oriz. Tulajdonkeppen nem is egy mumiarol van szo, hanem egy -22 °C fokon orzott fagyos testrol; melybol oszinten szolva nem sokat latunk a felhomalyban s a dupla uvegfalon keresztul… De ezen kivul sok erdekesseget megtudtunk az inka kulturarol s hagyomanyairol.

Arequipa kiindulopontja tobb szervezett kirandulasnak s turanak is, melyek kozul a legismertebb a Colca-kanyon. Egy Colca nevu folyorol van szo, mely 100 km hosszan kanyarog egy 1000-3000 m (!) mely kanyonban. Ezekkel a dimenziokkal ki is erdemelte a vilag legmelyebb kanyonja nevet. Mi is nekivagunk tehat felfedezni eme termeszeti csodat egy vasarnap, kora hajnali oran. Elso allomasunk a kondorkeselyuk csodalasara hivatott volgyben egeszen elkepeszto. A nagymadarak a felszallo meleg aramlatok altal “vitorlaznak” par meter tavolsagra a tobb tucat turistatol. Lenyugozo es tiszteletet parancsolo elmeny!

Het fos csapatunkat egy helyi turavezeto, Miguel iranyitja. Node mit hallok?! Egyik turatarsunk Csabi neven szolittatja magat! Es igen! Del-Amerika kozepen egy magyar fiuba botlunk, egeszen hihetetlen erzes! Kicsi a vilag! Mindenesetre jol esik magyarul tarsalogni :)

A tura elso napjan leereszkedunk a mely kanyonba, a nap tuz s a szemunk kaprazik a hihetetlen taj lattan. A szaraz evszak vegen jarunk, s emiatt, -mint mindenfele Peruban- itt is elkepesztoen kopar a taj. Koraeste, megerkezven egy oazisba, jol esik a helyi melegvizu forras altal taplalt medenceben megmartozni :) .Gyors vacsora es alvas, mivel masnap hajnalban irany vissza: meg kell maszni a kanyont...! Motivacio a reggeli, mely fent, a kozeli faluban var minket ;) Ezt kovetoen ujabb meleg furdobe visznek minket faradt izmaink pihentetesere, majd a tarsakkal valo cimcsere es bucsuzkodas utan irany vissza Arequipa.

Innen irany tovabb a Titicaca-to! Puno 3800 m-en, a to nyugati partjan fekvo, 120 000 lelket szamlalo varosaba erkezunk. Az “altiplano”-t (magshegyi siksag) atszelo buszutat az ablakuvegre tapadva toltjuk s meg rozsaszin flamingokat is latunk a sos vizu tavakban! Lenyugozo!

Puno egy nagy, a to partjara leereszkedo hegyoldalban fekszik, s mint a folklor varosa ismert. Valoban, az utcakon mindenfele kezmuvesboltok telis-tele szepseges portekakkal. Nehez megallni a vasarlast! Szallasunk nyugalmat, tarkasagat s kilatasat a teraszrol nagyra ertekeljuk, fokent, hogy nem kerul tobbe, mint 10€/ szoba/ ej ;) .

A Titicaca-to perui oldalan 3 nagyobb szigetet latogathatunk hajoval: Uros-t, mely egy mesterseges, lebego szigetcsoport; ill. Taquile-t es Amantani-t, melyek termeszetes szigetek. Minket leginkabb a lebego sziget erdekel, ezert masnap reggel hajora szallunk; am megerkezven elkepedunk a turizmus uralkodo jelenleten. A szigetek alapjaul szolgalo, a vizen lebego tozegkockakat tobb km messzirol szallitjak ide, s ezt kovetoen tobb reteg naddal vonjak be. Ezt idorol-idore addig ismetlik, mig a nadreteg vastagsaga olyan nehezze nem teszi a szigetet, hogy az mar nem kepes tobbe a vizen lebegni. Ez korulbelul 25 evet jelent. S setalni rajta tenyleg egeszen elkepeszro erzes, fokent, mikor a szel keltette hullamok meg is mozgatjak a szigetet! Am a “show” ami e-kore epult sajnos eleg kiabrandito...Az asszonyok tobb nyelven enekelnek a lancon erkezo turistaknak s az ember hamar “Titicac-land-ben” erzi magat...

Es ime, utolso ejszakank (legalabbis 2011-ben ;) Peruban, holnap irany Bolivia! Az utikonyvet lapzgatvan a nyal maris osszegyult a szankban, tengernyi kaland kecsegtet kovetkezo uticelunk allomasain!

De hallom tobben felkialtotok: -“No es a Macchu Pichu? Es Cuzco...?!” Aggodalomra semmi ok; Peru latnivaloi kozul tartogatunk parat a kovetkezo ev aprilisara, amikor is a francia csalad egy resze csatlakozik hozzank 2 het erejeig egy kozos kalandozasra! Mindent a maga idejeben ;)

Folyt. kov. Boliviabol! Millio csok es oleles mindannyiotoknak!