Negyedik és otodik hét!

Bocsanat a  kis elmaradasért kedves olvasok, Peruban nem evidens jol mukodo internetkapcsolatot talalni.. foként ha az ember a pendrive-jat is elszorja rajta az irasaival... De semmi gond, probléma orvosolva, s folytatjuk! :)

Az elmult két héten két kellemes és nyugodt kisvarosban toltottunk pihenos napokat: egyet Ecuadorban (Vilcabamba) s a hatart atlépve immar; egyet Peruban (Mancora).
Vilcabamba utolso allomasunk Ecuadorban, kis varos, mely szazéveseirol valt ismertté. Nyilvan ha ok nem lettek volna a kutya nem kanyarodna erre, s eltudjatok jol képzelni, hogy ma mar egész had turista, foként amerikai koltozott ide s él itt csak emiatt a tényezo miatt... Szoval a kis fotér légkore egészen internacionalis, a hippi motoros gringotol, Gunter lovastanyajan at a baratsagtalan, citromba harapott azsiai noig mindenki megfordul errefelé. Jéé, nézdmar még egy egri leany is! :)
Mint a legtobb esetben most is ugy dontunk, hogy gyalogszerrel indulunk felkeresni az utikalauzban kinézett  szallashelyunket. Huuhh, emelkedo! Itt végre latunk helyieket is, akik kis kertjeiket muvelik s kavészemeiket szaritjak a teraszon. A zsakokkal végul masfél ora emelkedo, kimerito tura vart rank... De megérte! Mint mindig :)
De varjunk csak! Ki az a ficko aki alsogatyaban furdik ott a hegyi patakban s a nevunket kiabalja??!! Dehat ezek a Quito-ban megismert biciklis franciak!! Mit keresnek itt??!!  Egészen hihetetlen hogy semmi kommunikacio nélkul egymasra akadunk itt a semmi kozepén!! Nagy az orom, s a csomagokat ledobva leereszkedunk ismét a faluba, hogy koccinthassunk egy jo pohar sorrel eme jeles eseményre :)
Igazi erdei kunyhot kapunk, ahonnan a kilatas lenyugozo! Teljes a nyugalom, a volgy aljaban patak zubog, s a babusz-; baban-; s szines, viragzo fak ill. kavécserjék kozott madarsereg csivitel. A szél lengedez a kunyho deszkain atfujva. Pff.. mi kell még? Kis menedékunk bajat csak a ki-be jaro mindenféle rovarnép zavarja meg, orias méretu csotanyok s randa pokok formajaban... Viva la natura! :)
Kis turazas, patakban megmartozas, olvasas a fuggoagyban, fozocske, mosas, kartyaparti...hmmm, unalmas, nemde?! ;)

Innen tehat hopp, irany Peru. Egész éjszakas buszozas a zsufolt buszban, melyre komoly atvizsgalas utan szallunk fel. A hely, a csomag névre szol.. na ezt még sosem lattuk! Mindezek ellenére a varos szélén felszallo, s ulohellyel nem rendelkezo utasok gond nélkul foglalnak helyet az erre a célra elokészitett muanyag székeken... Innentol kezdve se ki, se be, kozlekedni a folyoson lehetetlen.. Sebaj, aludni kell(ene)..! Végul a mellettunk kisgyermekével a széken gornyedezo anyukat megsajnalva (s tobb oranyi gyereksiras utan..) a gyermeket olemben ringatva talalom magam, s a hatarig nyugi van :)
Kora hajnali oran lépjuk at a hatart, pontosabban csoszogjuk at, mivel az adminisztracio masfél orat vesz igénybe... A perui oldalon a fazon nem igazan tudja beazonositani hol is fekszik Magyarorszag, kekeckedik kicsit, de megkapjuk a cetlit, mely szerint 90 napot tartozkodhatunk az orszagban. Huhh, megvan.. Remek!
Peruba megérkezvén egybol atszallunk egy masik buszra, hogy elérjuk a tengerpartot. Ujabb négy ora buszozas, mit szamit..?! :) A taj holdbéli, afrikai sivatagban hinné magat az ember a Panamericana autoutat szelve. Egészen hihetetlen az Andok ezerarcu lankai utan. Raadasul a szemét  mindent beborit s kis nevenics bodéfalvakat szelunk at elhagyagyatott olajkutakkal tarkitva...
Hova tartunk??!! Az oceant meglatva jobban érezzuk egybol magunkat, bar a taj tovabbra is gyer és rideg. Megérkezunk Mancora-ba s ''mototaxiba'' ulunk, ami igazan nagy élmény!! :) (Lsd. Képek) Szallasunkat ismét jol valasztjuk, a varoska nyugodt részén, kis tengerparti kunyhok egy itt letelepult szorfos amerikai nonek koszonhetoen! A part homokos, a viz kellemes, sot meglepoen meleg a Csendes-oceanhoz képest! A parton kismillio bar és étterem, butik, mint barhol mashol a vilagon; a vizben szorfosok.
Este a  tenger morajlasa hamar elringat bennunket eme hosszu utat kovetoen...
Par napig élvezzuk a napsutést s a tengert, Yvan szorfozik s finomakat eszunk. A kedvenc a helyi halaszlé korianderrel, sok zoldcitrom lével, piritott kukoricaval...hmmm, isteni finom és friss!

Innen az iranyt ismét az Andok felé vesszuk, s tobb utemben, (ujfent az éjszakaban is utazva) megérkezunk Chachapoya varosaba, 2300 m-en. A kornyéken talalhato chachapoya és inka romok ill. egy 700 méteres vizesés miatt jovunk.  Nem rossz cél! ;) A varosbol minden nap kisbuszok viszik a turistakat eme latnivalok felé.
A vizeséssel kezdjuk, ami még igy a szaraz évszakban is elképeszto magas. Tobb oras tropusi erdei tura utan egy helyi vezeto iranyitasaval leljuk meg, tényleg szép! A visszauton pedig megtapasztaljuk mi is az a tropusi eso, gatyaig azunk, de ami jo, hogy nincs hideg s a park aljaban sult pisztrang var rank, melyre a rendelést az indulas elott le kellett adni :) Mondani se kell, hogy isteni finom s jol esik :) S nézd csak! A nagy zuhé utan mindenfelé vizesések csobognak! Még vagy otot fedezunk fel! Hihetetlen.. de a szervezett utak atka, hogy nem maradhatunk tovabb gyonyorkodni, visszaindulunk hat Chachapoyas-ba.
Masnap ismét randevu a fotéren ahol mikrobuszba szallunk s 12 masik utitarsunkkal ill. egy vezetovel tobb oran at kanyargunk a helyenként szeditoen magas hegyi utakon. Kuelap, a chachapoyak romvarosa mindenért karpotol, egészen lenyugozo micsoda erofeszitések aran épitették fel koralaku kohazaikat 3000 m magasan! A nap ragyog ahogy a mi szemunk is latvan eme kulonleges helyszint. Sokan mondjak, hogy vetekszik Machu Picchu-val, hat meglatjuk ;) ! Raadasul a taj s a kilatas igazan melto keretet nyujtanak ennek a ma mar csak a lamak altal lakott eroditmenynek. A fak is mintha ezerévesek lennének: telis-tele beboritja oket az eloskodo bromélia és orchidea. Ilyen novényeket mi csak cserépben lattunk eddig s sokkal kisebb méretben!!

A varost ezuttal nappal utazva hagyjuk el (amire megjegyzem nem sok lehetoség van..) mert az éjszakai utak tényleg kiveszik az emberbol az energiat s nem lat semmit a tajbol. Haladunk tovabb dél felé, hogy tobb utemben elérjunk Huaraz-ba, varos, mely kedvelt a tobbnapos turazasi, biciklizési és sziklamaszasi lehetoségei miatt..! Hajra!

Addig is olelunk benneteket, millio puszi! Folyt. kov.